Legnagyobb izgalommal mindig Bertrand Celce bejegyzéseit várom a borról szóló külföldi írások közül a www.wineterroirs.com oldalon. Alapos, személyes élmények alapján ír, mindemellett van egy (számomra nagyon szimpatikus) egyértelmű elkötelezettsége bizonyos értékek mellett(természetesség, a terroir tisztelete és keresése...), szkeptikus sok kanonizált nézettel, értékeléssel szemben. Sokat lehet az írásokból tanulni, szőlész-borászként is. Néhány posztját igyekszem magyarul összefoglalni, mindenkit persze arra bíztatva, hogy olvassa el az eredeti angolt Bert kifinomult, lélekkel teli stílusa és gyönyörű fotói miatt is(van egy fotóblogja is: http://www.celce.net/ ). Legtöbbször Burfgndiában és főként a Loire mentén kalandozik, általában olyan pincéknél, akik nincsenek benne a nemzetközi magazinok által generált fősodorban.

Legutóbbi étel-bor sztorijában őshonos francia almákról ír. Szerte az országban egyre több közösségi almáskert található, ahol a régi almafajtákat őrzik meg. Ezeket vagy civil egyesületek, vagy önkormányzatok hozzák létre és tartják fönn. Bert szerint ez utóbbi paradox, hiszen ott sem fenékig tejfel a hagyományos értékeket őrzők élete a hatóságok vegzálása miatt: például az olyan nonprofit magcserélésen alapuló szervezeteket, mint a Kokopelli, súlyosan megbírságolták már a hatóságok.

Annak ellenére hozzák létre ezeket az almáskerteket, hogy a legtöbbnek a termését csak a madarak eszik meg, mivel a legtöbb régi fajta sokkal savasabb, mint a manapság divatosak, és az emberek ízlése már erősen az édeskés irányba tolódott. Kárpótlásként ezek a magasabb savtartalom miatt általában jobban eltarthatók, mint a modern fajták.
Egyébként a francia almafajták kialakulásának fénykora is összefüggött a középkori szerzetesek ténykedésével (mint a burgundi borkultúra megalapozása is): ennek központja Normandia volt a 8. és 15. század között.
Bert Burgundia északi részén szedett pár almát, amiket nyersen nem lehetett megenni, annyira savasak voltak. A megoldást 5 percnyi mikrózás és két kanálnyi cukor jelentette: a leírás szerint páratlan harmónia állt így elő, amit egy Loire menti édesbor egészített ki.

Az egyik belinkelt oldalt megnyitva elámultam: a lap fölsorolja ezeket a régi fajtákat, csak az a betűvel kezdődőekből 42-t számoltam össze!! (a link: http://www.croqueurs-de-pommes.asso.fr/fruits/pommes.htm )

Ez fölkeltette a kíváncsiságomat, hogy vajon nálunk hogy is áll ez a kérdés, mármint a régi magyar almafajták helyzete. Szinte sehogy. a legtöbb kertészetben nem lehet egyetlen ilyen facsemetéhez sem jutni, de a piacokon vagy a boltok polcain sem mosolyog ránk, csak Idared, Jonagold, Golden vagy ezek keverékei (Jonagored pl). Őszintén szólva ha a cikk írása előtt föl kellett volna sorolnom régi magyar almafajtákat, akkor bizony a Batul és a Húsvéti rozmaring után meg is akadtam volna. Kedvcsináóként hadd  írjak most le néhány ilyet, amit rövid keresgélés után találtam.

Simonffy piros, Cigányalma, Fekete tányéralma, Beregi sóvári, Leánycsöcsű alma, Szercsika alma. Több forrás szerint a régi fajtáink sokkal ellenállóbbak mint a modernek, úgyhogy hajrá, ültessen mindenki ilyeneket a kertjébe, és szóljon, hol lehet kapni csemetéket.

Szerencsére azért tudok reményt nyújtó történésekről is írni, ilyen a Sümeg melletti Bazsi településen (70 lakos) működő Bazsalma Egyesület, aminek pont ez a célja: génbankot hoztak létre régi magyar almafajtáknak, egyelőre 12-nek. Itt lehet róluk olvasni: http://www.sumegivarbirtok.eoldal.hu/cikkek/bazsi-bazsalma/bazsalma-videkfejlesztesi-egyesulet



A bejegyzés végén még egy vicces dologra hívja föl Bert az olvasók figyelmét: ugyanaz a Baumaux nevű cég amelyik perli a Kokopellit, katalógusában szerepeltet egy olyan paradicsomösszeállítást, aminek éppen ezt a nevet adta: "Kokopelli". Erről itt olvasható: http://www.kokopelli.asso.fr/proces-kokopelli/baumaux3.html
A fotót pedig itt lehet megnézni: http://fotservis.typepad.com/.a/6a00d8341c018253ef0128768f9fbb970c-popup



A Kokopelli manifesztója, miért is fontos a vetőmagvak cserélése és ennek gazdasági érdekből való tiltása milyen következményekkel jár: http://www.liberterre.fr/telechargement/manifesto.pdf

Az eredeti cikk: http://www.wineterroirs.com/2009/12/cooked_apples.html