HTML

murtzi

Egy kislépés az emberiségnek és egy hosszúlépést nekem!

Friss topikok

  • pinotnoir_777: Rambo, Számomra a cikk kulcsgondolata az volt, hogy újból rávilágított: a legfontosabb érv, misze... (2014.01.09. 10:17) "Kézművesség" a sajtban
  • Derékhegy: Fusch 'háztáji' termékeit az újlaki CBA-ban is lehet kapni. Tényleg nagyon jók a joghurtok (bár a ... (2011.02.02. 10:21) Sonkaparadicsom Gödöllőn
  • attisch: @pinotnoir_777: Akkor hogyan húznád át a tevét a tű fokán? Mert gondolom, azért abban egyetértünk,... (2010.03.03. 21:01) Ráspi Budapest - Losonci borokkal
  • pinotnoir_777: 07-es Nyitnikék még van pár palack, meg van egy olyan édesbor ami nincs kereskedelmi forgalomban, ... (2010.02.07. 20:37) 2009/2010
  • pinotnoir_777: @e_easy: bocs hogy a te hszedhez írom be, de nagyon fontos és eszembe jutott, hogy sokan a házilek... (2010.02.05. 16:47) Lekvár-lak

"Kézművesség" a sajtban

2014.01.05. 19:26 pinotnoir_777

epoisses.jpgA kézművességgel kapcsolatban újabb diskurzusok nyíltak (itt), persze ennek is vannak előzményei a bor világában, és az idézett cikk alatti egyik hozzászóló szavai mutatják, hogy a gasztronómia más területein is fölmerültek dilemmák, hogy pontosabban mit is jelent a szó, hol lehet(ne) a határokat meghúzni.

Szinte ezzel párhuzamosan jelent meg egy szokás szerint alapos és gondolatébresztő cikk kedvenc boros íróm blogján, a wineterroirs.com-on. A cikk egy burgundi sajtmanufaktúráról szól, ahol az Epoisses névre hallgató sajtot készítik. Az Origny sur Seine falucskában található, Fromagerie des Marronniers névre hallgató sajtüzem a négy termelő egyike, aki Epoisses sajtot készít, és az egyedüli, aki ezt nyers tejből teszi.

Ezen a ponton rögtön bevillannak a szokásos klisék, miszerint a nyers tej veszélyes, hiszen bármilyen fertőzés elszaporodhat benne. Ehhez képest a cikk egyik legnagyobb újdonsága számomra, hogy megmutatja, ennek valójában az ellenkezője igaz, tehát ha gondos gazdáról van szó, akkor jóval kisebb a fertőzés esélye a nyers tejből készült sajtoknál, mint a pasztörizált vagy termizált tejből készítetteknél (termizálás = "57-68 °C közötti hőmérsékleten, legalább 15 másodperces hőntartással végzett kíméletes kőkezelés, amely után a tejben a foszfatázpróba még pozitív", a definíció innen. A wineterroirs-os cikk egyébként azt mutatja, hogy a termizálás külön kis al-dilemmát nyit: az igazi nyers-tej pártiak szerint az így nyert tej is 'halott tej', ugyanúgy kiegészítő anyagokat kell mellékeverni a sajtkészítéshez, mint a pasztörizált tej esetében, viszont a törvények szerint az ilyen tejekből készített termékekre is rá lehet írni a 'raw cheese' feliratot). A szerző számos esetet felsorol ennek az állításnak az alátámasztására, a cikk szűkebb témája, az Epoisses esetén is kizárólag az ipari termelést folytató, pasztörizált tejből dolgozó cégeknél fordult elő lisztéria fertőzés.

Különös tanulságokkal szolgál egy 1985-ös svájci eset, amikor egy Vacherin sajt-széria okozta 34 ember halálát. Svájcban ugyanis az említett sajttípust kizárólag pasztörizált tejből készíthetik, ellentétben a határ túloldalán lévő francia kollégáikkal, akik kizárólag nyers tejből dolgoznak, mégsem jegyeztek föl hasonló tragédiát. A számok alapján pedig ez elgondolkodtató, hiszen a francia rész Vacherin-termelése pont tízszer akkora, mint a svájciaké.
A mainstream média viszont szerte a világon a nyers tejet tartja veszélyforrásnak, és a konkrét esetek kapcsán sem merül fel bennük, hogy pont a túlsterilizálás vezet nagyobb kockázatokhoz.

A fertőzések mellett persze további szempont a termék tápértéke és élvezeti szintje, e két szempont alapján viszont egyértelműen a nyers tejből készített termékek viszik el a pálmát.

Bertrand Celce (a wineterroirs írója) szerint itt egyértelműen egy fedősztoriról van szó, vagyis a világ nagy tejtermékkészítő lobbija igyekszik a mainstream média asszisztálásával előnyt szerezni a nyers tejet használó, szinte száz százalékban manufakturális termelőkkel szemben az egészségügyi szempont (az előbb leírtak szerint hazug) hangsúlyozásával, miközben a pasztörizált tej használata leginkább azért terjedt el, mert így kiszámíthatóbb módon és költséghatékonyabban lehet nagyobb standardizáltságú termékeket előállítani.

Persze van még egy meghatározó csavar, ha a szálakat valóban vissza akarjuk fejteni: nagyon nem mindegy, hogy a tejet adó állat hogyan él, különös tekintettel a takarmányozásra: a cikk szerint itt teljesen egyértelmű a határvonal. A csak legelő, és szénát evő tehenek teje alkalmas a kockázat nélküli és magas minőséget adó nyerstejes sajtkészítésre, míg a szilázs(erjesztett takarmány) nagyon komoly problémákhoz vezethet, ami a tejben és a tejtermékekben is megjelenik, valószínűleg a fertőzések esélyét is növelve (ismerős a kergemarhakór esete, amikor is a probléma gyökerét az állati fehérje-tartalmú takarmányozás jelentette). A szilázs ugyanis magasabb Ph-t eredményez, ami sokkal kedvezőbb körülményeket teremt a patogén mikrobák terjedésének. Celce szerint ha a dolgok mélyére nézünk, nincs egészségesebb és kockázatmentesebb tejtermék, mint egy olyan nyerstejes termék, amihez a tejet csak szénán és füvön tartott állatok adták és persze gondosan betartották a higiéniai és állategészségügyi szabályokat.

A svájci emmentáli sajt esete is ezt a folyamatot mutatja: a szilázs takarmányozás 60-as évekbeli elterjedése után tört ki számos fertőzés a sajtüzemekben, és a hosszú érlelést igénylő sajt esetében ezek után tiltották be a nyers tej alkalmazását. Tehát nem a profitot növelő szilázst iktatták ki a rendszerből, hanem a nyers tejet tették meg bűnbaknak.

A fetrőzések esélyére visszatérve, nem pusztán valami homályos, 'régenmindenjobbvolt' misztikumról van szó, a francia hivatalos mezőgazdasági szervek (INRA) vizsgálata elég jól mutatja be ezt: a nyerstejből készült sajt saját baktériumflórája sikerrel védte meg a sajtot a beléoltott fertőzéstől. A kutatók szerint a sokkal több fajból álló mikrobiális pouláció által termelt molekulák állították meg a beoltott fertőzést, konkrétan a liszterózist okozó mikrobákat. A kísérletről ezen az oldalon lehet részletesen olvasni franciául.

A minőséget természetesen a tejet adó tehenek fajtája is befolyásolja. A Fromagerie des Marronniers sajtjához olyan fajtákat (Montbéliarde, Brune des Alpes, Simmental)használ, amelyek kevesebb mint fele tejet adják egy Holstein-frízhez képest (6000-7000 liter állatoknént évente szemben a 12000-15000 literrel szemben). Viszont az epoisses préselés nélkül készülő sajt, és ehhez, hogy magas minőség legyen az eredmény, megfelelő összetétel, ezen belül fehérjeösszetétel szükséges, amihez nem megkerülhető a fajta kérdése. Kíváncsi lennék, idehaza hány olyan sajtüzem van, ahol a fajtaválasztást hasonló szigorússággal kezelik. Aprónak tűnő adalékként azt is megtudhatjuk, hogy a boltokban kapható prémium tetrapackos termékek 36 g/literes zsírtartalmához képest a birtokon a tej 44 g/l zsírt tartalmaz átlagosan.

Celce cikke számos más, a tejtermékek tápértékét és minőségét befolyásoló, részben akár illegális módszerről nem ejt szót. Ilyenek az állatok hormonkezelése, antibiotikumozása, amelyek szintén a termelők profitjának növelését szolgálják. Celce írásában linkel egy másik, igen tanulságos cikket, amiben a következő fontos gondolatmenet olvasható: ha egy sajtkészítő nemcsak saját tejet vásárol, akkor nagyon nehéz kontrollálni, hogy a tejet adó gazda ne csábuljon el sohase, és kellő szigorúsággal gyakoroljon önkorlátozást, amivel biztosíthatná a termék minőségét. Például a legkisebb gyanú esetén nem adja oda  egy betegnek tűnő állat tejét. Nem használ hormonokat, hogy egész évben tejeljen az állomány. Nem ad szilázst az állatoknak. Gondoljunk csak bele, ezek mind kőkemény, nagyon jelentős anyagi áldozattal járnak! Pont ezért, Provance, az Alpok és a Cote D’Azur állattartóit tömörítő szervezet segített megalkotni a fromage fermier, vagyis a kizárólag saját termelésű tejből készített sajt szabályzatát, szigorú ellenőrzési rendszert is magában foglalva. Vagyis röviden itt arról van szó, hogy összekötötték a 'kézművességet' és a magas, garantált minőséggel és termékbiztonsággal. Tanulságos módon a szabályozás az egy gazdaságban tartott állatok számát is maximalizálta 200-ban, ezzel mutatva, hogy a maximális figyelmet, az egyes állatok pillanatnyi állapotát állandóan monitorozó hagyományos tartási módnak megvannak a mennyiségi korlátai. A gazda ugyebár a saját hírnevét kockáztatja ami egy életre tönkremehet, egy alkalmazott sokszor fölállhat újra a padlóról, legfeljebb egy új munkahelyen egy nagyon nagy hiba után is.  A kézműves, hagyományos eljárásokat folytató gazdák európai szintű érdekvédelmi szövetséget is létrehoztak az időről időre fellángoló, létüket veszélyeztető és a nagy gyárak szekerét toló uniós túlszabályozások elleni küzdelemben, ennek honlapja itt elérhető.


Hogy találunk-e párhuzamokat a borral kapcsolatban Celce cikkének elolvasás után , az nem is kérdés, ennek kifejtése viszont túlmutat jelen cikk keretein. Számomra egyértelmű, hogy a kézműves, hagyományos módszerek alkalmazása szinte minden esetben magasabb minőséget és értékesebb terméket rejt maga mögött, ha nemcsak üres marketingmaszlagról van szó. Szinte minden élelmiszeripari ágban, ha megkapargatnánk a felszínt, az elmúlt közel negyven év iparosítása, modernizálása tömegében hozta magával a termékek uniformizálódása mellett azok tápértékének, egészségességének csökkenését. Szinte mindenhol kiborulna egy jó adag szilázs és ennek nyomán lisztéria a szekrényből.

Fontos szavainkat pedig ne adjuk csak úgy oda, gondolok itt most a kézművességre! Attól, hogy egy fogalmat sokan méltatlanul kihasználnak, attól még léteznek. Az értő, igényes fogyasztók dolga, hogy a felszín mögé nézzenek. A valóban értékes terméket készítő termelők és a közvetítő emberek (elkötelezett kereskedők, írók, újságírók, bloggerek) feladata, hogy a fogyasztók tanulási folyamatát segítsék, könnyítsék. Hiszek benne, hogy szép, jó és igaz hármasa létezik, egy tőről fakad, és ez az egység helyreállítható és helyreállítandó ételeink, italaink terén.


 

6 komment

Sonkaparadicsom Gödöllőn

2011.01.10. 12:11 pinotnoir_777

 

Gödöllő szerencsére útbaesik számunkra Pestre menet, így külön öröm volt számomra, hogy az eddig a Fény utcai piacon megtalálható Sonkás ott is nyitott egy boltot. Betérve módosítottam az eredeti terveken, így öt dekányi Pata Negra sonka mellett került a zacskómba egy kis prémium tejföl és finom olasz sajt, valamint nagyszerű magyar kolbász is. Ezenkívül ittam egy remek capuccinót is, messze a legjobbat az utóbbi években.

A kobász Balatoni József terméke, Pesten van saját boltjuk is, nagyon érdekes választékkal (mangalica, szürkemarha, bivaly mellett strucc, racka, sőt harcsa (!!!), kacsa, liba, kecske, szarvas is szerepel a listán az alapanyagok között)

A tejet pedig Fusch Imre és csapata készíti Valkón, az ő termékeivel több pesti piacon is lehet találkozni. A szuper tejföl mellett remekbeszabott joghurtokat is készít, abszolút versenyre kel a Cserpes termékeivel (tejfölben le is nyomja).

 

3 komment

Ráspi Budapest - Losonci borokkal

2010.02.21. 16:20 pinotnoir_777

Nagyon nagy örömmel töltött el és megtiszelt, hogy az Olimpia (és már korábban az Arany Kaviár) étterem után boraink bekerültek a Ráspi Budapest étterembe is (Királyu. 53, a nagykörúttól két saroknyira). borainkat tudatosan nem nevezzük borversenyekre, de ez a két tény számunkra fölér sok-sok aranyérem nyújtotta örömmel.

Íme a borlistájuk: http://www.raspibudapest.hu/borlap.php

5 komment

Lekvár-lak

2010.01.31. 11:09 pinotnoir_777

Willmann Fábián (Wekerlei bortár) barátomnál vettem karácsonyi ajándéknak pár üveg lekvárt a Lekvár-lak manufaktúrától. Szerencsére kettőt sikerült megtartani is, egyet meg megkóstoltunk Anyukámnál, ez utóbbi a bogyós mix volt. Kedves és egyedi a külcsín, ígéretes a 80%-nyi gyümölcstartalom, szimpatikus hogy almapektin a sűrítőanyag, csak  citromsav (nem is minden esetben) és mindössze nátrium-benzoát a hozzáadott „cucc”. Összehasonlításképpen a boltokban legtöbbször már a 60% közeli gyümölcstartalommal bíró lekvárok is prémiumtermékként vannak pozícionálva. De a lekvár-lakban van néhány 100%-os lekvár is.

 

A lényeg hogy nagyon nagy élmény volt a bogyós mix lekvárjuk, úgyhogy izgatottan várom a következő kóstolókat is, meg persze a szörpök is nagyon vonzanak.

A manufaktúrát egy fiatal házaspár üzemelteti Nagybörzsönyön, vendéglátással is foglalkoznak egy 120 éves parasztházban, és a honlapjuk tanúsága szerint az érdeklődők igény esetén bepillantást nyerhetnek a készítés fortélyaiba is.  Úgy ahogy van, csupszív-lélek igényes dolognak tűnik ez a Lekvár-lak.

                                                     

Ajánlásképp néhány ízkombináció:

 

 

Lekvárok:

 

Erdei csipke

Erdei kökény

Som

Galagonya

Vackor

Erdei vadszamóca

Vad madármeggy

Kék szőlő

Muskotályos szőlő

Pálinkás vadalma

Vörösboros ribizli

Tejcsokis rumos meggy

 

Mártogatós krémek:

Chilis-rozmaringos sütőtök krém

Zöldborsos kukoricakrém       

 

Szörpök:

Erdei kökény

Hárs

Meggy

Rózsaszirom

Pitypang

 

www.lekvar-lak.hu

 

3 komment

Wineterroirs - régi francia almafajták

2010.01.07. 14:46 pinotnoir_777


Legnagyobb izgalommal mindig Bertrand Celce bejegyzéseit várom a borról szóló külföldi írások közül a www.wineterroirs.com oldalon. Alapos, személyes élmények alapján ír, mindemellett van egy (számomra nagyon szimpatikus) egyértelmű elkötelezettsége bizonyos értékek mellett(természetesség, a terroir tisztelete és keresése...), szkeptikus sok kanonizált nézettel, értékeléssel szemben. Sokat lehet az írásokból tanulni, szőlész-borászként is. Néhány posztját igyekszem magyarul összefoglalni, mindenkit persze arra bíztatva, hogy olvassa el az eredeti angolt Bert kifinomult, lélekkel teli stílusa és gyönyörű fotói miatt is(van egy fotóblogja is: http://www.celce.net/ ). Legtöbbször Burfgndiában és főként a Loire mentén kalandozik, általában olyan pincéknél, akik nincsenek benne a nemzetközi magazinok által generált fősodorban.

Legutóbbi étel-bor sztorijában őshonos francia almákról ír. Szerte az országban egyre több közösségi almáskert található, ahol a régi almafajtákat őrzik meg. Ezeket vagy civil egyesületek, vagy önkormányzatok hozzák létre és tartják fönn. Bert szerint ez utóbbi paradox, hiszen ott sem fenékig tejfel a hagyományos értékeket őrzők élete a hatóságok vegzálása miatt: például az olyan nonprofit magcserélésen alapuló szervezeteket, mint a Kokopelli, súlyosan megbírságolták már a hatóságok.

Annak ellenére hozzák létre ezeket az almáskerteket, hogy a legtöbbnek a termését csak a madarak eszik meg, mivel a legtöbb régi fajta sokkal savasabb, mint a manapság divatosak, és az emberek ízlése már erősen az édeskés irányba tolódott. Kárpótlásként ezek a magasabb savtartalom miatt általában jobban eltarthatók, mint a modern fajták.
Egyébként a francia almafajták kialakulásának fénykora is összefüggött a középkori szerzetesek ténykedésével (mint a burgundi borkultúra megalapozása is): ennek központja Normandia volt a 8. és 15. század között.
Bert Burgundia északi részén szedett pár almát, amiket nyersen nem lehetett megenni, annyira savasak voltak. A megoldást 5 percnyi mikrózás és két kanálnyi cukor jelentette: a leírás szerint páratlan harmónia állt így elő, amit egy Loire menti édesbor egészített ki.

Az egyik belinkelt oldalt megnyitva elámultam: a lap fölsorolja ezeket a régi fajtákat, csak az a betűvel kezdődőekből 42-t számoltam össze!! (a link: http://www.croqueurs-de-pommes.asso.fr/fruits/pommes.htm )

Ez fölkeltette a kíváncsiságomat, hogy vajon nálunk hogy is áll ez a kérdés, mármint a régi magyar almafajták helyzete. Szinte sehogy. a legtöbb kertészetben nem lehet egyetlen ilyen facsemetéhez sem jutni, de a piacokon vagy a boltok polcain sem mosolyog ránk, csak Idared, Jonagold, Golden vagy ezek keverékei (Jonagored pl). Őszintén szólva ha a cikk írása előtt föl kellett volna sorolnom régi magyar almafajtákat, akkor bizony a Batul és a Húsvéti rozmaring után meg is akadtam volna. Kedvcsináóként hadd  írjak most le néhány ilyet, amit rövid keresgélés után találtam.

Simonffy piros, Cigányalma, Fekete tányéralma, Beregi sóvári, Leánycsöcsű alma, Szercsika alma. Több forrás szerint a régi fajtáink sokkal ellenállóbbak mint a modernek, úgyhogy hajrá, ültessen mindenki ilyeneket a kertjébe, és szóljon, hol lehet kapni csemetéket.

Szerencsére azért tudok reményt nyújtó történésekről is írni, ilyen a Sümeg melletti Bazsi településen (70 lakos) működő Bazsalma Egyesület, aminek pont ez a célja: génbankot hoztak létre régi magyar almafajtáknak, egyelőre 12-nek. Itt lehet róluk olvasni: http://www.sumegivarbirtok.eoldal.hu/cikkek/bazsi-bazsalma/bazsalma-videkfejlesztesi-egyesulet



A bejegyzés végén még egy vicces dologra hívja föl Bert az olvasók figyelmét: ugyanaz a Baumaux nevű cég amelyik perli a Kokopellit, katalógusában szerepeltet egy olyan paradicsomösszeállítást, aminek éppen ezt a nevet adta: "Kokopelli". Erről itt olvasható: http://www.kokopelli.asso.fr/proces-kokopelli/baumaux3.html
A fotót pedig itt lehet megnézni: http://fotservis.typepad.com/.a/6a00d8341c018253ef0128768f9fbb970c-popup



A Kokopelli manifesztója, miért is fontos a vetőmagvak cserélése és ennek gazdasági érdekből való tiltása milyen következményekkel jár: http://www.liberterre.fr/telechargement/manifesto.pdf

Az eredeti cikk: http://www.wineterroirs.com/2009/12/cooked_apples.html

 

1 komment

2009/2010

2010.01.01. 09:36 pinotnoir_777

 

Minden kedves olvasómnak boldog 2010-et kívánok, egészségben, jókedvvel, jó borokkal!

Az elmúlt év talán a legfontosabb volt a pincénk életében, a borok amik tavaly megjelentek a piacon, szerintem nagy minőségi előrelépést jelentettek, és ezt talán nem csak magam láttam így. Mindenesetre a legújabban forgalomba került borok nem sokat töltöttek a polcokon:

Gereg Kékfrankos 2007 (420 palack, 4200 Ft): 6 hónap

Úrráteszi Kékfrankos 2007 (420 palack, 3800 Ft): 8 hónap 

Úrráteszi Olaszrizling 2008 (220 palack, 2500 Ft): 4 hét

Virágbor Cserszegi fűszeres 2008 (180 palack, 2500 Ft): 2 hét

Köszönöm ezt a kereskedőknek is, akik hittek ezekben a borokban.

 

A 2009-es évjárat kivételesnek ígérkezik, mind fehérben, mind vörösben. Elkezdtük a házunk feletti meredek déli domboldalon lévő területünket a telepítésre előkészíteni.

 

Főbb tervek 2010-re:

-A házunk fölötti déli meredek, meszes, tufás talajú domboldalban (Előmály) lévő területünk betelepítése rajnai rizlinggel és kadarkával

- a Geregben a saszla tőkék átoltása kadarkára és rajnai rizlingre

- Végre lesz (reméljük) kb 100-150 liternyi pinot noirunk, ennek földolgozására föl kell készülni (a pinot szüretkor, szeptember legelején még sokkal melegebb van, mind pl a kékfrankosok esetében).

- néhány ültetvényben minden második sorköz és a soralják gyepesítése speciális flórával, hogy élőbb legyen a talaj és visszafogjuk a szőlő nagy vitalitását.

 

 

2 komment

Média-termés

2009.12.29. 18:01 pinotnoir_777

Mivel átmenetileg nem tudom szerkeszteni a  www.losonci.hu oldalunkat, most itt szeretném összegyűjteni, miket írtak pincénkről, borainkról, különös figyelmet fordítva az elmúlt esztendőre.

 

A legjava:

 

http://albertgazda.blog.hu/2009/12/29/az_ev_husz_legjobb_magyar_bora_4

 

http://albertgazda.blog.hu/2009/11/02/losonci_urrateszi_olaszrizling_2008

 

http://alkoholista.blog.hu/2009/05/26/kekfrankosmaraton_xix

 

http://alkoholista.blog.hu/2009/05/21/az_egyik_tokes_tars

 

http://alkoholista.blog.hu/2009/05/05/tokestarsak

 

http://www.derekhegy.hu/blog/kostolasok/211-latogatoban-losonci-balintnal.html

 

http://borwerk.de/2009/12/14/viragbor-2008-losonci-balint-matra/

 

http://borwerk.de/2009/08/09/gereg-kekfrankos-2007-losonci-matra/

 

http://borwerk.de/2009/05/15/siller-2008-losonci-matra/

 

http://alkoholista.blog.hu/2005/12/07/egy_ifju_terroirista_csorog_morog_a_matr

 

http://www.kovacsantal.com/cikkek/hazai-borvilag-kortarsmuveszei-losonci-balint

 

 

És a többi, ahol rólunk is esik szó:

 

http://albertgazda.blog.hu/2009/09/28/villam_borlatogatas_a_kezes_laboson

 

http://alkoholista.blog.hu/2009/12/04/igy_szavazunk_mi_2009

 

http://alkoholista.blog.hu/2009/11/20/boraszkerdoiv_2009_masodik_fejezet

 

http://alkoholista.blog.hu/2009/11/12/kezmuves_borok_hazaban

 

http://alkoholista.blog.hu/2009/09/09/borfeszt_itiner

 

http://alkoholista.blog.hu/2009/06/30/hol_vannak_a_nagy_feherek

 

http://alkoholista.blog.hu/2009/06/15/borbarat_7x7_birtok_2009

 

http://alkoholista.blog.hu/2005/12/07/egy_ifju_terroirista_csorog_morog_a_matr

 

http://alkoholista.blog.hu/2007/03/05/a_matra_faggatoi

 

http://alkoholista.blog.hu/2009/04/20/jo_benyomas

 

http://www.vinoport.hu/?node=1537

 

http://buvosszakacs.blog.hu/2009/05/03/czifray_kaposztak_es_palacsintak_az_amatorok

 

Köszönöm mindenkinek, aki kíváncsi volt borainkra, örülök ha valami szépet, újat vagy érdekeset tudtam mutatni a gyöngyöspatai csodálatos területekről.

 

Sokszor segítettek ezek a kritikák, igazolják a hitemet, hogy nagyon szerencsés vagyok, hogy éppen Gyöngyöspatán kezdtünk borászkodni.

 

De talán a legjobbaneső dolog az volt mostanában, hogy két emberről is tudok, aki a karácsonyi menüjében is bontott a borainkból (és nem a rokonságból kerültek ki), mindkettőjük nagy borrajongó, így nagy megtiszteltetés ez, hiszen talán éppen karácsonyra szokták tartalékolni a borisszák a legjobbnak ígérkező borokat.

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Halálos fenyegetés

2009.12.21. 19:47 pinotnoir_777

Itt a Karácsony, azt gondolnánk, minden lelket eltölt, ha más nem is, egy kis nyugalom, finomság, érzékenység.  Ehhez képest ma este életemben először halálosan megfenygettek. Az volt a bűnöm, hogy le merészeltem lépni a zebrára. Ráadásul azután tettem ezt, hogy a hozzám közelebb eső sávban teljesen megállt az autó és kézmozdulattal jelzett is a sofőr, hogy induljunk el a túloldal felé. Ezt én meg is tettem, de a másik irányból érkező autós erről egy darabig nem vett tudomást, majd miután a szemben lévő oldalról is elindultak a gyalogosok, akkor vészfékezett. De engem talált a főbűnösnek, hogy meg kellett állnia, így mitán átértem, rámdudált: hátranéztem és látom hogy két tagbaszakadt cigánymaffiózó kézmozdulatokkal fenygeget, és hát a szájukról sem azt olvastam le hogy szeretnének meghívni a néptánckörükbe. Ahogy mentem, lelassítottak, mikor mellémértek, letekerték az ablakot és  - nem emlékszem a pontos egybefüggő mondatfolyamra, de emlegették Édesanyámat, valamint elhangzott a "köcsög", a "meghalsz" valamint az "elvágom a torkod" meg a "rohadt magyar" kifejezés, mindez persze max hangerőn.

Szerencsére volt lélekjelenlétem. Eszembe jutott egy pillanat alatt Olaszliszka, Veszprém, Kiskunlacháza, Sajóbábony, Pesterzsébet. Eszembe jutott Szögi Lajos és Marian Cozma. Eszembe jutott a kisfiam, feleségem. Ezért nyeltem egy nagyot, és még a fejemet sem fordítottam feléjük. Elég nagy eséllyel, ha akár csak szemkontaktust veszek föl velük, az számukra már elég alap lett volna, hogy kiszálljanak és jól megverjenek vagy egy machetét állítsanak keresztül rajtam.

Utána eszembe jutott, hogy hány embernek kell ennél sokkal szörnyűbb fenyegetéseket, megaláztatásokat elviselnie nap mint nap. Csak nyelni és nyelni. Hiába várni segítséget. Retteni, hogy egy benarkózott vagy részeg, börtönedzett ösztönlény mikor váltja tettre az ígéreteit. Sokan menekülnének lakóhelyükről (egy ott lakó barátom szerint Salgótarján összlélekszáma a rendszerváltás óta kb 40%-al csökkent), de ingatlanjuk már nem ér semmit az ilyen típusú bűnöző dinasztiák miatt.

Majd eszembe jutott a sok toleranciáról, megértésről, mélyszegénységről, szegregációról papoló szociológus, politikus.

Utána eszembe jutott egy történet, amit a szomszédom mesélt, szintén Gyöngyösön, a főtéren történt. Ahogy ment, szembe jött vele egy népes cigány csapat és meglátva egy 15 év körüli vékony magyar fiút, megszólalt az egyik: "verjük má' meg a köcsög magyart". Akkor épp végül nem szavazták meg a dolgot, de rengetegszer naponta nem lesz ilyen jó a vége az ilyen találkozásoknak.

 

Még annyit hadd írjak le, hogy mindez Gyöngyös talán legforgalmasabb zebrájánál történt (Plaza előtt), és az autó amit vezettek, egy vadiúj kinézatű SUV volt (minimum 6 milla), nem tudom milyen márkájú. Hogy ez nem egyedi, az biztos. Gyöngyösön az elmúlt másfél évben legalább 20 cigányt láttam Audi A6-ban, meg új BMW-kben, mercidzsippekben, általában veszett vezetési stílussal. Mielőtt bárki hibás következtetésekre jut, el kell mondanom, mi lehet a háttérben: az utóbbi években nagyon jó ára volt a bodzának, nem csak Enying környékén...

2 komment

"Ne fejtsél, amikor aszél fúj" - Bussay bölcsességek

2009.12.20. 21:58 pinotnoir_777

Négy olyan mentorom van a honi kollégák közt, akikre nemcsak a borminőség és a szőlész-borászati filozófia miatt nézek föl, hanem egyszerűen számomra olyan szellemi kisugárzásuk van, ami bőven túlmutat a boron. Ha hozzájuk megyek, náluk járok, bármilyen fantasztikusak is a boraik, mégsem tudok azokra eléggé figyelni, mert a gondolataik még azoknál is lebilincselőbbek. Demeter Zoltán, Kaló Imre és Szepsy István mellett Bussay doktor van nálam ebben a csapatban. Szinte minden mondatából süt a bölcsesség és az életöröm lelket melengető keveréke, pár perc után feltölt energiákkal és inspirál.

 

Egy kedves blogger kolléga jóvoltából hadd álljon itt egy link, példázva a fentieket:

 

www.derekhegy.hu/hangtar/135-bussay-laszlo.html

 

Egy kedves barátom, Szittnyai Zalán pedig kigyűjtötte ennek a legjavát, íme:

 

"Ez egy antireklám. Ez egy Boglárka nevezetű szőlő, amit azért ültettem ide,
mert az vettem észre, hogy ez futná be leggyorsabban a pergolát. De nem
finom a szőleje, rothad a bogyója és este, mikor itt beszélgetünk egy pohár
bor mellett, akkor egy szem szőlőt egy lódarázzsal együtt kapunk a
nyakunkba."

 

"Idejöttem húsz éve egy enyhén szólva dohos szolgálati lakásba."

 

"Megkóstoltam a helyiek borát, hát minden bűnöm eszembe jutott! Borzasztóak
voltak!"

 

"Ez olyan, mint amikor az ember talál egy gombot és ahhoz vesz egy
télikabátot."

 

"Nyugodtszenterzsébeten volt a családi szőlőhegyünk."

 

"Nekem a városi levegő olyan volt, mint Pilinszky mondta: a levegőtlen
prés."

 

"Doktorom, hát akar látni harmincéves fügefát? Hát persze, persze, nagyot
mondani én is tudok! És tényleg így volt, ezelőtt húsz évvel volt
harmincéves."

 

"Itt nem volt parlagfű, mert nem volt parlag."

 

"Anya, itt lesz a szőlőnk! Azt mondta: fiam, egy csöpp eszed sincs."

 

"Papa, papa, menjünk be, igyunk valamit, mert nagyon szomjas vagyok! Azt
mondta: unokám, vegyél egy szem meggyet a szádba, és akkor nem szomjazol."

 

"Mint ahogy Szentesi Jóska barátom mondja: jön egy fuvallat, hogy igen,
szőlő kell!"

 

"Nekem van 26.000 szövetségesem!"

 

"Amikor megfenjük a metszőollót és kimegyünk a szőlőbe, akkor sorsokról
döntünk."

 

"Ilyenkor mindig arra gondolok; mi lesz, amikor a mi Teremtőnk húzza meg a
metszőollót. Akkor lesz ám a sok baj!"

 

"Meg kell nézni azt a kocát, amelyik tizenkettőt malacozott, meg kell nézni
azt a kocát, amelyik négyet malacozott, meg meg kell nézni azt a négy
malacot meg azt a tizenkettőt."

 

"Van a jó meg van a nem jó. A kettő között én nem ismerek átmenetet. Ez
olyan, mint mikor azt mondjuk, hogy majdnem tisztességes. Vagy az, vagy
nem."

 

"ÁÁÁhhhh meg Kisküküllő mentén, a plébános bora!"

 

"Dessewffy, Pöltenberg, Damjanich, Aulich jó hangzó magyar nevek, nem? De
magyarok! Mert azzá váltak!"

 

"Mint ahogy Aulich géntérképe sem fontos."

 

"A divat, amikor én kezdtem, a trapézgatya volt. Most újra az. Ezek
jönnek-mennek."

 

"Volt, amikor nekiálltam metszeni, mentem itt a nagy metszőollóval
görnyedten - az én rozoga derekammal - és azt vettem észre, hogy megállt a
hátamon a hó. Néztem vissza, és mint a Quasimodo, egy fehér púp volt itt a
hátamon."

 

"A szőlő sem. Tudna néha kiabálni, akkora lenne itt a hangzavar, hogy
borzalom!"

 

"Azt mondta valahol Lao Ce, hogy ami van, az mind tudható."

 

"Ezután, tehát ezért!"

 

"A jó kapások mind a temetőben vannak."

 

"Itt nincs idő arról beszélni, hogy most fáradt vagyok, vagy nincs kedvem
hozzá, mert egy következő szél lehet, hogy engem is felkap."

 

"Valami semlegeset -jó magyar kenyeret- eszünk és kiházasítjuk a bort."

 

"Vacsorakor enni kell meg inni kel, nem kóstolgatni."

 

"Átmegyek és Lendván különböző kemencében sült kenyérvariációk vannak.
Minthogy megszóltak a belga barátaim, hogy látták itt nálunk a sok száraz
kenyeret: mi addig esszük a kenyeret, amíg van. Hát mondom, próbáld meg a
magyar kenyeret addig enni amíg van, ha van jó fogászod csináld meg."

 

"Az ember odamegy a pékhez és megveszi az összes kenyerét."

 

"Tényleg a részletekben laknak a dolgok."

 

"Óriási élet ám, ami a hordóban zajlik."

 

"Az ember odamegy egy nagy pohárral és leereszti GLUTTY-GLUTTY Isten
kegyelméből."

 

"Fiam! Ne fejts, mikor ASZÉL fúj!"

 

" Olyan lesz, mint egy kis bűzbomba! És tényleg nagyon rohadt a krumpli a
pincében?"

 

"Nekünk is van egy folyóiratunk, a Tényeken Alapuló Orvoslás, ez a TAO. És
van a Tényeken Alapuló Borászkodás, ezt meg a tapasztalatnak hívják."

 

"Hozzon a rétről egy olyan virágot, amelyből le tudja írni a rétet."

 

"Van, amikor téved? Többször, mint nem."

 

"Szüret után elbúcsúzunk egymástól -jó pár pohár bor kíséretében- és kivágom
ezt a szőlőt."

 

"Istenem micsoda neve van: Kádkongató, keveset terem."

 

"Akárhány kádat kongat énnálam, valamennyi csak csöppen belőle."

 

"A jó bor a szőlőben születik, utána mi csak ronthatunk rajta. Nem kell
nagyot akarni a pincében."

 

"Aki nagyot akar szellenteni, annak sokszor a gatyája lesz tele."

 

"Azt mondta a kínai: amit látok azt elfelejtem, amit hallok, arra emlékszem,
amit csinálok, azt tudom!"

 

"Én nem számolok pénzt, nekem még soha nem jött ki kétszer ugyanaz az adat."

 

"Azt mondta Szent Péter a hegyen az Úrnak: Jó nekünk itt Uram!"

 

"De még egyszer elmondom, hogy ne jöjjön szaga a dolognak: ha tényleg
dicsekszem egy borral, az a dűlőnek való tartozás."

 

"Elmondtam már, együtt lélegzünk a szőlőtőkéinkkel, együtt vagyunk a
borunkkal, elbocsájtjuk őket az útjukra, utána minden más csak hiúság."

 

"Két végén kell égetni a gyertyát! Ha öt vége van, akkor öt végén kell
égetni a gyertyát, mert a világos úton jobban lát az ember. Még hogyha néha
rövid is lesz az a szakasz."

 

 

1 komment

Hitvallás

2009.12.10. 18:11 pinotnoir_777

 

Hitvallás. Ars poetica. Fontos dolgok ezek, a borban is. Számomra a saját boraim készítésekor, és más borok kóstolásakor is egyazon rendszerben lehetne összefoglalni a "jóság" fogalmait, megmutatni, merrefelé van a piramis csúcsa.

Számomra a csúcs közelében olyan bor van, ami azon kívül, hogy rétegzett, harmonikus, elegáns, intenzív élményt adó, szóval mindezeken felül: ERŐS személyisége is van. Ezt nem tudnám részletezni, lehet úgy is interpretálni, hogy ez egy szubsztancialista nézőpont, ám legyen, szívesen vállalom. Vagyis a bort is (nem mindegyiket) élőlényként, lélekkel, személyiséggel rendelkező entitásként kezelem.

Szerintem ugyanennek a nézetnek, hozzáállásnak a kifejtése Alkonyi László számomra legfontosabb műve, a Dűlőmitológia, ahol a tündérek ottléte vagy elűzettetése a dűlőkről határozza meg hogy egy borban van-e lélek.

 

Ilyen módon, például egy ötcsillagos rendszerben, ha nem érezem, hogy egy bor élő lenne, vagyis közvetítene valami megismételhetetlen szubsztanciát, a termőhely, a szőlőnövény és egy előbbiekre érzékeny alkotó ember együttes üzenetét, akkor lehet az a bor bármilyen perfekt, semmiképpen sem kaphatna tőlem öt csillagot.

Hogy ne legyen ez a poszt ilyen filozofikus, így az évvégén, én is hadd írjam itt is le, mik voltak az év boarai számomra:

Az év pincéje: Szentesi József

Az év fehérbora: Szentesi József "Bátyus" Rajnai Rizling 2008

Az év vörösbora: St. Andrea Magyalos Kadarka 2007 (bár a 2HA Tabunelloja is közel járt ehhez, de sajnos azt csak túl felszínesen és túl sok bor után tudtam kóstolni)

Az év fölfedezettje: Btreittenbach Pince, Tokaj-Hegyalja

 

 

Szólj hozzá!

Körkérdés

2009.12.09. 11:16 pinotnoir_777

Sajnos nagyon szűkösek azok az anyagi források amit borkóstolásra, vásárlásra fordíthatok. Viszont nagyon kíváncsi lennék két borra, amik elég drágák (csakis a pénztárcámnak, 5000 környékén van mindkettő), viszont fantasztikus dolgokat hallottam róluk. ezek lennének:

 

Palota Pince (Sümeg) Vesperas Olaszrizling 2007

 

Mészáros Pál Szt. Grál Kadarka 2007 (?)

 

Előbbi a sümegi várhegy meredek, köves domboldalán termett, utóbbi pedig egy karakteres, sűrű bort adó kadarka-változat (Mészi-kadarka) termése, sötétebb a megszokottnál, mégis hamisítatlan kadarka állítólag. Mellesleg mindkettő álatalam ismert beszerzési helye: Wekerlei Bortár

Köszönöm az esetleges beírásokat.

1 komment

Kóstoló - Pinceáron bumm

2009.12.04. 08:05 pinotnoir_777

Egy roppant előremutató és igen különleges felhozatallal rendelkező kereskedésben is lehet már pár hónapja kapni borainkat. A kereskedőcég szakmai minedenes Kovács Antal, társa Vucsics Krisztián. Nos ennek a formációnak lesz a debütáló kóstolója, aki a különlegeset szereti a borban, az ne hagyja ki!

link:

http://www.kovacsantal.hu/cikkek/pincearon-bumm

 

A lényeg:

*** december 07.-én, hétfőn, délután 2 órától egészen este 9-ig ***
Józsefváros Palotanegyedében, a Krúdy utca 2. szám alatt található Don Leone étteremben! www.donleone.hu

S hogy kik adják át a "való bor" piros kapszuláit?

 
Íme az impozáns névsor: 
  • Barta pince - Mád (Tokaji borvidék)
  • Kislaki bormanufaktúra - Szőlőskislak (Dél-Balatoni borvidék)
  • Losonci pince - Gyöngyöspata (Mátrai borvidék)
  • Ráspi pince - Fertőrákos (Soproni borvidék)
  • Szászi pince - Szent György-hegy (Badacsonyi borvidék)
  • Vissy pince - Erdőbénye (Tokaji borvidék)
 
Belépő: 2500Ft, amiből 2000 Ft a rendezvény időtartama alatt levásárolható: az összes bemutatott bor a helyszínen pinceáron megvásárolható!
 

Bemutatásra kerülő borok:

 
Barta Pince-
Tokaji Furmint Öreg Király dűlő 2007
Tokaji Kései Furmint&Muskotály Öreg Király dűlő 2008
 
Kislaki bormanufaktúra-
Szőlőskislaki Rosé 2009
Szőlőskislaki Chardonnay Vitéz dűlő 2008
Szőlősgyöröki Sauvignon Blanc 2008
Szőlőskislaki Birtokvörös 2007
Jánoshegyi Merlot 2007
Válogatás Cabernet Franc 2008
Válogatás Merlot 2008
 
Losonci pince-
Mátrai Cserszegi Fűszeres 2008
Mátrai Nyitnikék 2007
Mátrai Kékfrankos Úrráteszi dűlő 2007
 
Ráspi pince-
Soproni Leányka 2008
Fertőrákosi Kopár 2007
Soproni Kékfrankos 2007
Soproni Zweigelt 2007
 
Szászi pince-
Szent György-hegyi Olaszrizling 2008
Szemt György-hegyi Szürkebarát 2008
Badacsonyi Kéknyelű 2008
Szigligeti Olaszrizling Kabócás dűlő 2007
Szent György-hegyi Rosé 2008
 
Vissy pince-
Tokaji Furmint Peres dűlő 2008
Tokaji Szamorodni Édes
 
Ezt esetleg tessenek megnézni ;) :
 

5 komment

Tiltakozás a krakkói főkonzulátus bezárása ellen

2009.07.02. 20:37 pinotnoir_777

http://lengyelmagyar.blog.hu/2009/06/28/tiltakozas_a_krakkoi_fokonzulatus_bezarasa_ellen

idézet a linkből:

A megszorítások jegyében a kormány bezár több konzulátust, így a Krakkóban található tiszteletbeli főkonzulátust is. Emellett azonban új főkonzulátus nyílik Betlehemben. A Lengyel-Magyar Kultiblog elhibázott lépésnek tartja a virágzó lengyel-magyar kapcsolatok megkárosítását.

A Lengyel-Magyar Kultiblog kezdeményezi több itthoni, és kinti illetőségű civil szervezet párbeszédét egy budapesti tiltakozás megszervezésére.

 

 

„ A főkonzulátus bezárása a két nemzetet összekötő ezeréves barátság arcul csapását jelentené, olyan közös múlt lábbal tiprását, amilyet semmilyen más nemzettel nem tudunk már kialakítani”

 

( Jacek Majchrowski, Krakkó főpolgármestere írta ezt levelében a Külügyminisztériumnak )"

 

 

Kommentár: csatlakozzatok!

Szólj hozzá!

Ecet

2009.07.02. 20:19 pinotnoir_777

Az emberek kollektív elhülyítésének és a marketingesek határt nem ismerő arcátlanságának egy újabb megrázó példájára bukkantunk: ecettel jobban lehet vízkőteleníteni, mint bármilyen "vízkőoldóval". Körülbelül tízszer jobban.

Ide kapcsolódó hír, hogy állítólag Lengyelországban általános kivonulásról határozott a Tesco, miután általános fogyasztói bojkotott hirdettek a fogyasztók. Ennek pedig az volt az előzménye, hogy a cég a vallási ünnepeken is nyitva akart tartani, ami felbőszítette a talán legvallásosabb európai társadalmat.

Nem jártam utána a hír igazságtartalmának, de ha ez tényleg így van, akkor annak nagyon-nagyon örülök, másfelől megerősít abban a meggyőződésemben, hogy Európában még mindig a lenygel az egyik legerősebb immundrendszerű társadalom amennyiben nem hódol be szolgaian a mindent piacosító és a hagyományos értékeket lebontó globalista erőknek és ott még (inkább) van tartás, összefogás, civil kurázsi.

Szólj hozzá!

Valódi debreceni

2009.01.11. 18:48 pinotnoir_777

Az előzményekkel tisztában voltam. T.i. hogy a legtöbb pépesítéssel előállított készítmény, ami a boltokban a "húsáruk" sorban/polcon van, az valójában maximum pár százalékban tekinthető húsnak. Ezért már jó ideje nem eszünk párizsit, virslit, májkrémet, fagyasztott panírozott húsnaktűnődolgokat. Azokra vagyok legmérgesebb, akik rá sem írják hogy hány százalék pontosan a hústartalom. Szójafehérjét, emulgeálószereket, puffasztóanyagokat meg még ki tudja miket ugyanis nem szeretnék szervezetembe juttatni.

Na, ez a valódi debreceni egy üdítő kivétel, 95%-nyi sertéshústartalommal! Meg is vettem szilveszterre, jó is volt! Először meghökkentőnek, sőt viccesnek találtam a menevezést, de ma már úgy gondolom, hogy forradalmi: ha nincs központi szerv/önszabályozó piac, aki gátat szabna a vásárlók bepalizásának, akkor egyénileg kell ilyen megoldásokat keresni, mint pl. ez a "valódi" megnevezés.

Érdekes hogy a tejnél ás a gyümölcsleveknél áttörte a normalitás a piaci hülyítés védvonalát (reggeli ital megnevezés, illetve a gyümölcsleveken a százalékos gyümölcstartalom).

De most legyen pozitív a végkicsengés: éljen a valódi debreceni, amit ráadásul Debrecenben gyártanak!

Szólj hozzá!

Minő

2009.01.10. 16:51 pinotnoir_777

Nyelvünk szegényedik, pongyolálódik, kiveszik. Idomul.

Sokszor fölötlik bennem, hogy ez is csak egy azon gondolatok közül, melyek noszatlgiával ragaszkodnak a múltnak rögéhez, kesergés, elrévedés, satöbbi.

Viszont amikor Patára kerültünk, két 85 év körüli asszonnyal is találkoztam, aki a "minő" szót használta köznapi beszédében, a "micsoda..." vagy  kérdéskor a "milyen...?" helyett. Szerintem igenis szegényebbek lettünk, hogy ez a gyönyörű dallamú dicsérő szócska kiveszett beszédünkből.

Szólj hozzá!

Bemutatkozás, bor-foci párhuzam

2008.12.06. 13:12 pinotnoir_777

 

Üdv mindenkinek, Losonci Bálint vagyok, a Mátrában készítek kisbirtokunkon borokat. Továbbra is úgy gondolom, ez a nekem való tevékenység, főleg a szőlőben nagy öröm kint lenni, hiányzik is alaposan...Viszont olvasni, és írni egészen kis gyermekkoromtól fogva szerettem, bár utóbbira igazán később kaptam rá. Négy évig a Borbarátnál is írtam cikkeket, de utána jött a saját bor, és ezt akkor már nem tehettem meg (mármint az írást), mert szerintem nem összeférhető. Viszont nagyon hiányzik, ezért végül most elkezdek blogot írni, amolyan vegyesvágottat, elvileg borhangsúlyosat, de majd meglátjuk, hová fajul.

 

Először is ezt a részbeni elfajulást alátámasztva, írok a bor-foci párhuzamról. Egyikben sem szeretem a legtöbb kanonizált nagy sztárt. Elismerem tevékenységüket, értékelem munkájukat de pont.Persze a bor sokkal szubjektívebb műfaj, de azért abban is a puszta híresség és eredményesség még sosem nyűgözött le. Sőt...példának hadd hozzam föl Filippo Inzaghit, aki gyilkolja a focit, bár hatékony, sok gólt termelt. Általában pár méterekről bekotorta a labdát. Viszont minden egyes góljához társult kb 15 lesre futás, amivel jelentrősen rontotta az adott meccsek élvezeti értékét, legalábbis számomra. Tizenéves koromtól fogva a Juventusnak drukkoltam, Inzaghi is játszott ott Del Piero melleett, de egy kicsit sem sikerült ott sem megkedvelnem. A borban sokkal több kanonizált szupersztár van ami számomra érdektelen, például a kb 150 Bordeaux-i borból amit volt alkalmam kóstolni, kb 3 ami igazán tetszett, a többi olyan diszharmonikus volt, hogy csak na.

További szószaporítás helyett íme a listák, kronológiai sorrendben, ahogy hatásuk alá kerültem és formálták ízlésemet:

 

1. Alessandro del Piero

2. Zinedine Zidane

3.Ronaldo, csakis a Barca-időszakban (gyorsabb és ügyesebb volt mindenkinél, nagyon sokszor belement 3-4 védő közé is a cselezésbe)

4. Ariel Ortega (na ő tipikus, nem világsztár de arisztokratikusan pimasz)

5. Djalminha (ő sem lett top akármennyi, pedig egy varázsló)

6. Pablo Aimar (szintén: hanyag eleganciába öltöztetett zsenialitás)

7. Lionel Messi (más dimenzióban játszik mint a többiek)

 

Borban (bár az  idősorrend nem biztos hogy végig stimmel)

1. Szepsy Úrágya furmint 2000: a katarzis. Töménység, elegancia, tiszta gyümölcsösség, ásványosság egyben

2. Vega Sicilia Valbuena 1995(?): Lehet ilyen selymes, kellemes is egy vörösbor, kőkemény struktúra mellett.

3. Királyudvar Lapis Aszú 1999: az első igazán karakteres töményen édes bor: tengeri föveny sóssága, sziklaszilárd, gyönyörű savak, a hatalmas cukor dominanciája legyűrve.

4. Laposa somlai olaszrizling, 2000: őserő volt benne.

5. Bott Pince Csontos furmint, 2005

6. Takács Lajos hárslevelű, 2005: kb 50 grammnyi cukor lesöpörve a hihetetlen ásványosság és gyümölcsösség által.

7. Ráspi kékfrankos szelekció 2003: új világ a vörösborban: a legszebb fehérborok érdemei átmentve piros színbe - új mértékrendszer a vörösöknél.

8. Szepsy "Dániel" szamorodni 2003: gyönyörű, koncentrált ásványosság a gyümölcsligetben.

9. Szentesi József nagyon sok bora. Ha egy pincével kellene szemléltetni a magyar bor értékeit, biztosan hozzá vinnék el bárkit. Sok korszakalkotó bora volt már, egy-egy vöröset és fehéret kiemelve: Kadarka 2007 és Kéknyelű 2007. Professzionális kísérletező, szerénységbe foglalt perfekcionizmus, hobbinak tűnő forradalom.

10. Kaló Imre rozé 2003: sokévesen kirobbanó üdeség, bájos, vonzó, mégis markánsan férfias, tele valódi zamatokkal.

Kb ezek a borok alakították ki ízlésemet, ezek voltak számomra a mérföldkövek. De sok gyöngyszemet kóstoltam az elmúlt 1-2 évben, a teljesség igénye nélkül hadd soroljak föl párat:

 

Királyudvar Sec, 2007

Királyudvar Lapis késői szüretelésű hárslevelű, 2006

Karner Gábor Vitézföldi kékfrankos 2007

Szecskő Tamás Rubintos 2007

Szecskő Tamás Turán 2007

Németh Attila Cserepesi sárgamuskotály 2005

Gróf Buttler Kadarka 2005

Orsolya Kékfrankos 2005

Takács Lajos Sauvignon blanc 2006

Somlói Apátsági Pince Hilla Cuvée 2006

 

Azért is írtam ezt így le, mert ezek a borok legalább olyan jól szemléltetik, min szeretnék magam is munkálkodni, mintha szépen gombolyított mondatokba próbálnám foglalni a "birtok filozófiáját"

Szólj hozzá!