borainkat tudatosan nem nevezzük borversenyekre

Én erről szeretnék többet megtudni. Miért nem tartod jónak, hogy megmérettesd, hiszen, ha csak egy újság cikkez a borodról, akkor is minősítésről, bírálatról esik szó. Kérlek, fejtsd ki, hogy te miért a "nemversenyzést" preferálod?

Anno amikor a Borbarátnál írtam, részt vettem pár borversenyen bírálóként így belülről láttam hogy is működik ez.
A legjobb esetben is túl kevés idő jut egy-egy bor megismerésére, 1-2 perc alatt más fog kiemelkedni mint ami amúgy a legértékesebb. Hányszor van az úgy hogy egy komoly bor a bontás után másnapra nyílik ki igazán?! Továbbá az ügyben is szkeptikus vagyok, hogy bárki képes lenne komoly szinten megítélni 30-40, vagy 60-féle bort.
Ennél alapvetőbb aggályom hogy szerintem az ilyen eseményekre kóstolóként meghívott emberek nagy része nem jól kostol/rossz iskolákat követ. Például pár éve legalábbis még csakis a tanninbomba monstrumok szerepelhettek kiemelkedően vörösben.
De sajnos tapasztaltam ennél sokkal rosszabbakat is. Az egyik hogy nem mindenki köpte ki a mintákat, így el lehet képzelni mennyire kóstolt már objektívan a 20. mint környékén az ilyen ember.
A másik hogy a zsűrielnökök révén befolyásolták a zsűriket, sokszor utólag is kozmetikáztatták az eredményeket.
Összességében elég megnézni az eredményeket szinte bármelyik versenyen, elég sokszor komoly borok vannak a lista vége felé míg egyszerű középszerű technológiameghatározott tételek kerülnek az élmezőnybe. Néha még az érzésem is van hogy egy véletlenszámgenerátorral is hitelesebb eredmények születnének.

Újságnál azért lehet más a helyzet, mert ott ideális esetben reálisabb figyelmet kaphat egy komoly bor is, meg garantáltan hiteles és fölkészült ember alkot véleményt.

De egyébként külföldön is az igazán komoly birtokok a legritkább esetben nevezik be boraikat ilyen versenyekre. Nem véletlenül.

@pinotnoir_777: Én is vettem már részt pár borversenyen bírálóként, látva belülről, hogy hogyan is működik ez, mégis, úgy érzem, hogy eléggé kisarkítottad a dolgot. Amiket negatívumként írtál, az gyakorlatilag körülírja a borversenyt, de... Focinyelven szólva: a pálya mindenkinek egyforma. Kezdve onnan, hogy a borbírálat - a standardok objektivitása mellett - egy szubjektív dolog. De egy bíráló ez alapján mindig egy "szűrőn" át látja a versenyző összes bort. A te érveiddel folytatva: kevés idő jut egy-egy borra, de mindegyikre ugyanolyan kevés. Lehet hogy egy bor másnapra nyílik csak ki igazán, de a bírálat alapfeltétele, hogy aktuális állapotot bíráljunk mindig. Az általad említett számoknál maradva: a 60 szerintem is sok. Én kb. 40 minta környékéig érzem toppon magam, utána már nem az igaziak az érzékszervek, elfáradnak... Ez a szervezők felelőssége. Továbbá jellemző, hogy sokfélék vagyunk, van jobb és rosszabb kóstoló, de ez is minden bornál egyforma, tehát, ha valakinek ez vagy az a standard, akkor az összes bort ehhez méri, tehát végsősoron "kiegyenlítődik" a mezőny. A lenyelésről is az a véleményem, hogy az egy-egy korty szerintem 30-40 mintáig beleférhet, de ez valóban egyénfüggő. Én is inkább a kiköpésre szavazok, főleg, ha autóval kell menni bírálni... :-) Eddigi praxisomban nem volt jellemző, hogy a zsűrielnök nagyon beleszólt volna, legfeljebb olyan szélsőségben, ha 5-ből négyen aranyat adnak és egy pedig egy félrenézett 60-as oklevelet... :-D És végül, ha több versenyen is megmérettetik egy-egy tétel, abból azért ki kell, hogy jöjjön a valósi érték...
Még egyszer összefoglalva: szem előtt tartva, hogy a borbírálat egy szubjektív dolog, a pálya minden bortételnek egyforma egy-egy versenyen. Én azt is szem előtt tartom, hogy a "verseny" szó nekem nemes értelmű, tudva a negatív és pozitív oldalait is...
Üdv. és sok sikert neked! (Egyszer majd remélem személyesen is beszélünk...)

@attisch: Csak hogy ne ismételjem magam:

Összességében úgy érzem, hogy az ilyen versenyek a feltűnő, idomait azonnal mutató techno-boroknak kedveznek, az egyensúly és harmónia pedig háttérbe szorul.
Amit az idő rövidségéről írsz, hogy az egyformán sújt minden bort, az nem így van szerintem. Pl a fajélesztős reduktív illatbomba borok egyből mutatják értékeiket, viszont sokszor pár perc után kipukkadnak a pohárban. Míg az igazán fajsúlyos komoly boroknak sokszor minimum 5-10 perc kell, amíg valamennyire is kinyílnak a pohárban.
De a barrik is ilyen. Ha ilyen rövid idő áll rendelkezésre egy-egy bor megítélésre, akkor óhatatlanul a direktebb jegyek kerülnek előtérbe, és nem a mélyebb értékek.
Arról hogy sok ember véleménye hitelesebb: szerintem nem, főleg ha a résztvevők nagy része más iskolát követ, mint amiben én hiszek. Szélsőséges a példa, de mégis jól alátámasztja amit gondolok: sok borverseny olyan, mintha metálosok bírálnának egy country-dalversenyen. Konkrétan amikor egyszer pl Sopronban bíráltam, kiutáltak szinte a bizottságból, mert rendre alacsony pontszámot adtam a túl alkoholos, szárító tanninú, hordóuralta vörösökre, míg nekik az jelentetette a "nagyság" alapfeltételét.

Számomra sokkal fontosabb pl hogy egy általam nagyra tartott bor mellett hogy mutat a sajátom, egy számomra ismert, hiteles ember által kóstolva.

@pinotnoir_777: Akkor hogyan húznád át a tevét a tű fokán? Mert gondolom, azért abban egyetértünk, hogy a reduktív boroknak ugyanúgy van helye mai világunkba, mint egy olyan nagy bornak, ami csak lassan nyílik ki, esetleg nehezebben érthető?! A techno-borok ugyanúgy a világunkat képezik, mint a hagyományos készítésű borok. Én nem szeretném kizárni egyiket se, legyen minél gazdagabb a világunk!
Te nem tartanál borversenyeket sem? Én ÖSSZESSÉGÉBEN pozitív dolognak gondolom a borversenyeket, a szervezés, a kapcsolódó kulturális programok, a borok számára történő médiakommunikáció miatt. Minden irányzatnak a képviselői megtalálhatók a bírálók között, és maga az emberi sokszínűség is, ezért mondtam, hogy az átlag az átlag. Nem hiszek az általad említett más iskolában, hiszen szerencsére nem vagyunk egyformák!!! ;-)
Sopronban sokszor megfordultam, az ottani borok alkholgazdagok, szárító tanninúak, legalábbis, amelyek a felső rétegben vannak. :-) Pont együtt bíráltunk pénteken Taschner István soproni hegyközségi hegybíróval egy igen hosszú Kékfrankos sort. 80% vékony, savhangsúlyos, semmi más. Én már nagyon vártam 1-1 alkoholos, tanninos, vastag, ászkolt tételre. Így már érted?!
Az utolsó mondatodat feltétel nélkül elfogadom! :-)